A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel,
amiből az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha.
(Fekete István)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy korelnökünk Kotsy Nándor, életének 96. évében elhalálozott.
Béke poraira!
Ne felejtsük! Zala megye!
A háború következményeiből kialakuló békediktátumban foglaltak Európa, Magyarország határait és Zala vármegyét is érzékenyen érintették. A trianoni békedokumentum végleges eredménye, hogy a történelmi Zala vármegye 5995 km2 területéből 1118 km2 került határon túlra, a csáktornyai valamint a perlaki járások (Muraköz / Medjimurje) teljes egészében, míg a főként magyar ajkú és „zalai vendekből” álló alsólendvai járásnak (Murántúl vagy Muramellék / Prekmurje, Prekomurje) a jelentősebb része (összesen 154 község) a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (S-H-S) került. Ez a területének 18,6 %-a, a lakosságot illetően 130.509 lélek, amely a népesség több mint 27 %-a. A Csonka- Zala vármegye megmaradt területe 4871 km2, lakossága 1920. évben: 346,965 lélek, népsűrűsége kicsivel több, mint 71/km2.
Ezt követően Zala vármegyében még megpróbálták menteni a menthetetlent a megváltozott kül- és belpolitikai helyzetben. (Zala közigazgatása ugyan is radikális lépésre szánta el magát, önhatalmúlag - a kormányzattól eltérően - a Muraköz visszafoglalását tervezte, akár fegyveres úton a muraközi magyar „szimpatizáns” lakosság bevonásával!) 1921 novemberében Dr. Kolbenschlag Béla zalai alispán a határkiigazítás ügyében memorandumot nyújtott át a külügyminiszter megbízásából „Tiltakozás a Muraközi és és Mura menti települések elszakítása végett” címmel a határmegállapító és kijelölő antant főmegbízottjának. De mind hiába, a méltányosság elmaradt a békediktátumban előírt földrajzi pontok pontos meghatározását hajtották végre megszabva a végleges határt itt az országnak és Zala vármegyének valamint így állandósítva a határvonalat. A magyar kormányzat azonban a határváltozások ideiglenességének hangsúlyozására meghagyta az Alsólendvai járás eredeti elnevezését. A csonka alsólendvai járás székhelye 1922-1924 között Zalabaksán volt.
A megváltozott eü. helyzetre tekintettel, szűk körben emlékeztünk meg a településen az I. világháborúban elesettekről. A hadisírok gondozása megtörtént. Leróttuk a kegyeletünket a sírhelyeknél és az emlékműnél.
Egyesületünk a
pályázati támogatásában részesült.
© ZalaSzántói Lokálpatrióta Egyesület 2024